Szimpla - 2015

Lassan véget ér a 2015-ös év, mely igazán eseménydúsra és izgalmasra sikeredett itt a Szimplában. Megpróbáltuk összeszedegetni a dolgokat, hogy mik is történtek az elmúlt közel 365 napban, de egy idő után beláttuk, hogy esélytelen volna mindent összeírni, így inkább szemezgetünk a számokból, adatokból, történésekből, melyek még izgalmasabbá, színesebbé, szimplásabbá tették a 2015-ös évet.

Pillantsuk csak vissza akkor egy kicsit: Idén is, akárcsak tavaly, több mint 1 millió látogatója volt a Szimpla kertnek, és amire talán még büszkébbek vagyunk, hogy az 51 megrendezett vasárnapi piacon és a hozzánk kitelepült 80 termelő standjainál körülbelül 100 ezren fordultak meg (99653) és vásároltak a különböző finomságokból, sőt, december 13-ától már az emeletre is felköltözött jó néhány árus, úgyhogy ezentúl oda is érdemes lesz felnézni vasárnap délelőttönként! A Közös Lábos főzéseken több mint 6 millió forint adomány gyűlt össze a 35 civil szervezet számára és a Budapest Bike Maffia mint állandó piac résztvevő idén is gyűjtötte az élelmiszert a piac keretében, amit 8 erzsébetvárosi családhoz juttattat el, természetesen két keréken.

A Kazinczy Living Library (Kazinczy Élő Könyvtár) keretében több mint 30 önkéntessel dolgoztunk 8 társadalmi kérdéskörben, hogy felnyissuk az emberek szemét és megmutassuk: a párbeszéd, a másikra való odafigyelés mennyivel hasznosabb, mint az elutasítás. Az első évben összesen 1200 látogatónk volt a Szimplában tartott rendezvényeken és volt három meghívásunk is, hogy külső helyszínen építsünk élő könyvtárat.

Volt összesen 10 BorOrgiák, 12 Pálinkakurzusok, 8 Kávékurzus, 12 Bringás Bolhát is szerveztünk, 1 Farmlátogatást és 2 fantasztikus, több ezer embert megmozgató utcafesztivált (Madarak és Fák napja; Autómentes Gyermeknap), ahol komoly előrelépések történtek azért, hogy a Kazinczy utca ne csak névleg, hanem valóban sétálóutca legyen.

Ehhez kapcsolódott még a Kössük össze elnevezésű akciónk, mely arra mutat rá, milyen hasznos és fontos volna egy átkelő a Szentkirályi utca és a Kazinczy utca közé a Rákóczi úton. Több mint 2000 aláírás gyűjtöttünk össze a Kazinczy utca sétálóutcává válásáért és közel 1500-at a zebráért, tehát sokan támogatják a kezdeményezéseket! Az Azért7-tel közösen (Élő Erzsébetváros Egyesület) Nyílt Fórumot szerveztünk, ahol várostörténészek, szociológusok befonásával igyekeztünk megoldást találni a belvárost és azon belül is Erzsébetvárost érintő problémákra.

2015-ben volt 2 színházi előadásunk, több mint 200 ingyenes koncertet hoztunk össze, ahol olyan zenekarok játszottak, mint a Korai Öröm, a Makarenkó, az Ethnofil, a Haninah Project, a Szeder, a Góbé, a Balogh Tamás Quartet és még lehetne sorolni bőven. Volt 50 jam session-ünk és 30 open stage a kertben!

Két nagy kitelepülésünk is volt idén: augusztusban a borszerető közönségnek mutatkoztunk be jobbnál jobb koncertekkel és a Szimpla konyhájával az erdőbényei Bor, Mámor.. Bénye fesztiválon, ősszel pedig a világzene nemzetközi szakembereinek a budapesti Womexen.

Természetesen pörögtünk a világhálón is, nem is lehet ez másként; több mint 700 ezren csekkoltak be nálunk, negyedmillióhoz közelít a Szimpla.hu idei olvasóinak száma. A Szimpla Blogját is szeretitek és közel 10 ezer ember hallgat minket és a nálunk játszó bandákat Soundcloud-on, Instagramon is ott vagyunk már, és a Budapest Katalógus is csatlakozott a Szimpla csapatához, számos hozzánk köthető arcot mutatva be egy kicsit közelebbről.

Két éves már a Szimpla Háztáji, ami teljesen megújult kívül-belül, úgyhogy érdemes újra és újra felfedezni a Szimpla Piacból kinőtt boltocskánkat, ahol idén több mint 700 liter kókusztej és 600 liter natúr joghurt fogyott, több mint 1000 tepsi süteményt sütöttünk, ami nagyjából 20 ezer szeletet jelent.

Todoroff Lázár sok ezer órányi videós anyagából több száz videó állt össze, a Szimpla Music youtube-csatornáját pedig 48 ezren nézik szakadatlanul.

Megszámlálhatatlan mennyiségű kép készült a koncerteken, piacokon, fesztiválokon, színházi esteken, meg persze csak úgy. Reméljük, hogy jó néhány pillanat akad, ha visszagondoltok a 2015-ös évre, mely hozzánk kötődik, és bízunk benne, hogy sikerült hozzáadnunk nagyon sok mindent ehhez az évhez! Ezzel a képes és videós válogatással tekintünk vissza a 2015. évre, és nem is írhatunk mást, minthogy találkozzunk jövőre is, itt a Kazinczy utcában! Mindenkinek Békés, és Boldog év végét kíván a Szimpla csapata!

fotók: Todoroff Lázár és Szöllősi Mátyás 

A HellóAnyu a Háztáji Piacon -

Az elmúlt hétvégén a HellóAnyu! csapata, Lipták Orsi vezetésével főzött a Háztáji piacon. A Közös Láboson minden héten egy szervezet gyűjt jótékonysági célra. A HellóAnyut! pedig minden szempontból ajánljuk; lassan egy éve, hogy nyitva a hely és szerencsére - és persze nem véletlenül, hisz egy komoly hiányt pótolt a fővárosban - nagy népszerűségnek örvend!

A HellóAnyu! családbarát közösségi tér és ökokávézó 2015. január 31-én nyílt meg hivatalosan a nagyközönség előtt a Csányi utca 7 szám alatt. Igazán izgalmas és hasznos tér jött létre, ahol a gyermekes anyukák a kicsikkel együtt kreatívan tölthetik az idejüket, de számos egyéb funkciót is betölt a hely. Érdemes gyakran betérni a HellóAnyuba!

fotók: Szöllősi Mátyás

Ünnepi Bringapiac a kertben -

December második szombatján ismét Bringás Piac lesz a Szimpla kertben - már az ünnepekre hangoltan. Ha netán nincs bringátok vagy hiányzik róla/hozzá valami eszköz, kiegészítő, dísz vagy tudja a fene, mi, akkor itt a helyetek a Kertben, hogy megtaláljátok mindazt, amire szükségetek van! 13 órától ismét megannyi bringás cucc közül válogathattok, kiegészítőket, alkatrészeket vásárolhattok, és ne feledjétek, ami nagyon fontos: ezek a termékek magyar tervezők termékei - minőségi portékák tulajdonosai lehettek, ha szétnéztek és vásároltok a Bringás Piacon ezen a napon.

Lesz tombola sorsolás a vásárlóink között. 

Részletek még később érkeznek. 

A vásár 13 órától kezdődik, kérünk előbb ne gyertek mert árusaink pakolnak.

Van egy facebook-eseményünk is: itt

Szimpla pálinkák -

Mindenkinek ajánljuk a Szimpla különlegesen finom pálinkáit, amiket most már nem csak a Kazinczy utcában ízlelhettek meg, de rendelhettek is belőlük, ha otthon, a téli napokon is meginnátok egy kupicával, ha koccintanátok az ünnepek alatt. A Szimpla elhivatott a felelősségteljes alkoholfogyasztást iránt, így arra biztatunk benneteket is, hogy mértékkel fogyasszátok ezeket a különlegességeket! Itt tudtok rendelni.

Gyerekprogramok a váci Szimplavében -

Folyamatos őszi gyermekprogramokkal várja az érdeklődő generációkat a Bodza Műhely a váci Szimplavében. Az ősz színes, a program színes, legyen a kedved is az! BODZA GYERMEK KERT november 9-től!

Délelőtti foglalkoztató-megőrző színes programokkal 4 év alatti gyermekek részére; tapasztalt, kedves óvónéni-jelölt :) vezetésével.

Mese, játék, zene, mondókák, dalok, családias hangulat, érdekes programok! Maximális csoportlétszám 5 fő!

Egész délelőttön át (8-12 óráig) vagy csak egy órára, órajeggyel vagy bérlettel, egyenőre heti kétszer, hétfőn és szerdán, CSAK BEJELENTKEZÉS után (előző nap este 18 óráig) a Váci Bodza Műhelyben!

Jelentkezés és további információk: info@bodzamuhely.hu

Minden gyermeket szeretettel várunk!

Szülinapi Műhely gyermekeknek a Bodzában!

A Váci Bodza Műhely születésnapi alkalmakra kibérelhető! Kedves, családias, zeg-zugos, játékokkal és titkokkal teli.

Programmal, tortával, dekorálással vagy mindezek nélkül, ahogy Ti szeretnétek!

Időpont, árak és egyéb részletek: info@bodzamuhely.hu

Mamipoci - Hasfal regeneráló torna nov. 3-tól, keddenként 10:30-tól a Bodzában

"A MAMIPOCI a rectus diastasist, azaz a szétnyílt hasfalat regeneráló szakmai, bizonyított program. Mindegy, hogy 6 hete vagy 20 éve szültél. Garantáltan megerősíti a hasad, helyreállítja a szétnyílt hasfalad, erősebb lesz a törzsed, a tested visszanyeri tónusát, és magabiztosabban érzed magad a bőrödben!

Az órák során megtanulod a helyes, biztonságosan végezhető erősítő-, nyújtó-, és lazító gyakorlatokat, illetve megtanulod a helyes testtartás alapjait. A földön fogunk tornázni, a testünkre és a hasunkra figyelve.

A MAMIPOCI egy 12-15 hétre tervezett hasfal regeneráló- és életvitel program, mely bizonyítottan eredményes. Az órák végén 4 olyan gyakorlattal bocsátalak utadra, melyet kérlek, hogy otthon is végezz el - a következő óráig legalább 2x. Napi 10 percedet veszi igénybe, amit akár reggel, akár este lefekvés előtt elvégezhetsz.

Az órákra bármikor becsatlakozhatsz - abbahagyhatod, újrakezdheted, folytathatod. Kérdéseiddel bármikor megkereshetsz.

A hasfalad szereti, ha törődsz vele.

A foglalkozások 60 percesek. Óradíj: 1000 Ft/óra. Kérlek, hozz magaddal egy jóga/tornamatracot.

Szeretettel várlak, Nagy Tünde 30/30 57257 mamipocitorna@gmail.com"

MIKULÁS POSTALÁDA

Írj levelet vagy rajzolj a Mikulásnak és dobd be a Bodzában található postaládába. A piros ruhás, nagy szakállú, puttyonyos, kedves öregúr december 5-én személyesen ellátogat hozzánk - ekkor kézhezkapja a leveledet és megtekinti a rajzokból készült kiállítást. Másnap reggelre biztosan teljesül minden kérés! A rajzra, levélre ne felejts el nevet, életkort és elérhetőséget írni!

Iskola-előkészítő

A csütörtöki csoport betelt, de aki még szeretne csatlakozni, szerda 15:15-től megteheti. Csak előzetes jelentkezés és egyeztetés után!info@bodzamuhely.hu

Legyen Zebra a Kazinczy és a Szentkirályi között!

Kössük össze gyalogos átkelővel a Kazinczy utcát és a Szentkirályi utcát!

LEGYEN ITT EGY ZEBRA!

Béke időket idéző békés demonstrációt szervezünk a nem létező Kazinczy utca és Szentkirályi utca közti zebra képzeletbeli két végpontjára November 25-én szerdán, este 19 órakor. Gyertek oda és mutassuk meg, hogy hányan szeretnénk itt nap mint nap átkelni. Igen persze lehet kerülni jobbra is és balra is, de mi itt szeretnénk! Tudjuk, hogy egyébként Ti is átszaladtok!

Gyertek fekete, fehér, vagy fekete-fehér ruhákban! Akinek van zebrája (ha esetleg nincs, zebra jelmez is megfelel), az hozza el magával azt is!

időpont: 2015. november 25. 19. óra

Lévai Katalin: Romkocsma - kötetbemutató a Kertben -

A Szimpla kert adott otthont Lévai Katalin Romkocsma című, legújabb könyve bemutatójának november 10-én. Elsőként László Ágnes, a Kossuth kiadó kommunikációs vezetője beszélt a könyv keletkezésének háttértörténetéről, Lévai Katalin alkotói munkájáról és egyben köszönetet mondott a Kiadó nevében mind a szerzőnek, mind a jelenlévőknek.

A Szimpla részéről Mihály Edina mondott rövid köszöntőt, kiemelve, hogy a Szimplának a kezdetektől fogva célja, hogy a vendéglátásból származó bevételeknek egy jelentős részét visszaforgassa a kultúrába, s hogy olyan programokat szervezzen, vagy olyan kezdeményezéseket támogasson, melyek a kultúra különböző területeihez kapcsolódnak. Beszélt a Kert otthonáról is, a Kazinczy utca 14-ről, mely valószínűleg nem létezne már – egy üres telek vagy egy újépítésű ház állna a helyén –, ha nem jön létre anno a Szimpla.

A könyvről és annak szerteágazó témájáról Lévai Katalin, a szerző, Reményi József Tamás, a kötet szerkesztője és Olt Gergely szociológus beszélgetett az est folyamán. Elsőként Reményi József Tamás beszélt a kötet szerkesztése alatt szerzett tapasztalatairól, illetve arról a meglepetésről, hogy Lévai Katalin, az előző évben megjelent könyvéhez képest, mely a migráció témájához kapcsolódik, egy egészen új irányba indult el, s ugyanakkor egy legalább annyira központi, sokakat foglalkoztató kérdéskört dolgozott fel egy egészen fiatal lány szűrőjén keresztül. Van azonban kapcsolat a két könyv között, tette hozzá, hiszen mindkettőben hangsúlyosan vannak jelen a generációs problémák; a generációk közti kommunikáció problematikája, a „hagyaték”, „örökség” hiányosságainak nyilvánvalósága, és a női szerepkörök változása és a nőiség megítélésének módosulása az elmúlt száz évre visszatekintve. Olyan kérdésekre keres (és ad) választ a könyv, hogy miért is tolódik a gyerekvállalás ideje, miért maradnak bizonyos értelemben lázadó kamaszok a mai huszonéves generáció tagjai; miért „kényszerülnek” rá arra, hogy több területen is tevékenykedjenek, s hogy olyan helyeken alkossanak vagy éljenek közösségi életet, mint amilyenek a romkocsmák. Ezt követően a Szerző beszélt a könyv írása alatt szerzett romkocsmabeli tapasztalatairól; arról a kettős érzésről, ami az ilyen és ehhez hasonló helyekhez köti. Ahogy fogalmazott; ő egyszerre érzi remekül magát például a Szimplában, de ugyanakkor feszélyezve is, hiszen – mint a középgeneráció tagja – hozzá már közelebb áll egy csendesebb, nyugodtabb környezet és egy másfajta zenei stílus, akár aláfestésnek egy beszélgetéskor. És pont ezt a kettősséget, vagy inkább hármasságot kívánta bemutatni. Három nemzedék látásmódján keresztül feldolgozni és bemutatni ezt a fajta világot. A szórakozásnak, a családi életnek és a tanulásnak a problematikáit, mindig más szűrőn, más világnézeti sajátosságokon át.

„Mindent megtettem azért, hogy mind a három, a könyvben szereplő generáció képviselője elmondhassa azt, ami neki fáj, azt, ami neki fontos, és nem akartam igazságot tenni a generációk tagjai között. „Csak” beszélni rajtuk keresztül ezekről a dolgokról. Elsődlegesen azonban mégis egy gyerek hangján szólal meg ez a szöveg, és az vezetett az írás közben, hogy amikor hallottam magamban ezt a hangot, ennek a fiatal lánynak, Ninának a hangját, akkor éreztem, hogy jó, amit csinálok. Amint nem éreztem őszintének, azonnal megszüntettem az írást, abbahagytam, és megvártam, míg újra előbukkan bennem, vagy akkor más szereplőkhöz nyúltam, akik visszavezettek ehhez a hanghoz.”

Lévai Katalin azt is hangsúlyozta, hogy számára a romkocsma közege vizuálisan, például a tárgyak tekintetében egy olyan világ, amivel nem minden tekintetben tud azonosulni. Izgalmasnak, érdekesnek találja, de a legnagyobb tapasztalata, hogy azok a hagyományok, amik az ő generációjának még át lettek adva, ebben az esetben már nem működnek. Illetve nem úgy működnek. Miért vajon? Hol rontottuk el, vagy nem erről van szó? Milyen változások állnak a háttérben, ami miatt ilyen markánsan eltűnnek, vagy feloldódnak bizonyos dolgok? - tette föl az alábbi kérdéseket saját magának is, és a szövegben ezekre keresi a választ.

Fontos szegmensnek tartja a könyvben a Szerző az elvándorlás kérdését, amely meghatározó nemcsak a világban, de Magyarországon is. És legfőbb problémának azt a „zajt” tartja, legyen az közéleti vagy politikai, mely a kapcsolatokat, az egymás közti kommunikációt, az egymás mellett élést nehezíti meg elsősorban. Az odafigyelés hiányosságaira, és az egymással való törődés hiányára kívánta felhívni többek közt ezzel a szöveggel az emberek figyelmét.

Olt Gergely szociológus párhuzamot állított fel a kötetben szereplő családok, és az épületek között, melyek ma „romkocsmákként” funkcionálnak, vagyis hogy látszólag, kívülről ugyanazok mint korábban, de közben funkciójukat, belső szerkezetüket tekintve már egészen mások. Kifejezetten erénynek tartja – bár kiemelte, hogy ő városszociológus, és nem családokkal foglalkozik –, hogy ezeket a változásokat, átrendeződéseket szépen írja le, mutatja be a szereplőkön keresztül Lévai Katalin könyve.

Zárásként a könyv ajánlását olvasta föl a Szerző: „Ezt a könyvet ajándékul szánom minden anyának, apának, unokának és nagyszülőnek, minden küszködő és szerető családnak, és nekem is ajándék, hogy volt bátorságom a történetem elmesélni.”

Az est folyamán Szalay Kriszta színművész olvasott részleteket a könyvből.

fotó: Szöllősi Mátyás

Romkocsma - Lévai Katalin könyvbemutatója a Háztájiban

Kazinczy nyílt fórum - beszélgetés Budapest és Erzsébetváros jövőjéről

Az idei autómentes gyereknap keretein belül megrendezett első Kazinczy Nyílt Fórumon számos izgalmas kérdés felvetődött; reméljük, hogy folytatódhat a beszélgetés, és egy sorozattá nőheti ki magát a kezdeményezés. Az első alkalom összefoglalója: 

Az Élő Erzsébetváros Egyesület szervezésében került megrendezésre az az urbanisztikai fórum, mely az alábbi (http://goo.gl/X9IElS) cikkből kiindulva igyekezett Erzsébetváros, de valójában az egész város belső folyamataival, várható jövőjével kapcsolatos kérdésekre reflektálni. A Kazinczy utcában, szeptember 20-án tartott Autómentes Gyereknap keretein belül lezajlott fórumon Saly Noémi várostörténész, Olt Gergely szociológus, Kádár Bálint építész, a Kortárs Építészeti Központ Munkatársa és Horn Gabi, az Óvás! Egyesület képviselője vett részt, s amelyet Zsendovits Ábel, az Azért7 Egyesület elnöke vezetett. Első kérdésként az fogalmazódott meg, hogy: Hol is vagyunk most?

Saly Noémi röviden vázolta a történeti hátteret, vagyis hogy miként vált Erzsébetváros jelentős városrésszé Budapesten. A történész hangsúlyozta: elég messzire kell visszamenni ahhoz, hogy (Buda)Pest város történetét áttekintsük. Ami Erzsébetvárost illeti, a kereskedelem beindulása – Lipót Császár idejében –, volt a döntő. És a városnak ezen a területén alakult ki az a kereskedelmi központ, ami – persze egy más formában, de – a kétezres évektől kezdve, például a Romkocsmák megnyitásával párhuzamosan, újra kialakulóban, fejlődőben van. Azok a funkciók, melyek két évszázadon át megvoltak a Király utcában és környékén, egy fél évszázadnyi pauza után most újraszerveződnek; egy olyan helyszínen, ahol a mezőgazdaság és az ipar helyett mindig is a szolgáltatások, a „pénz-költés” dominált.

Olt Gergő már a kétezres évek újraéledéséről beszélt. Illetve arról a tendenciáról, mely a '90-es éveket meghatározta helyi szinten. Mégpedig, hogy azok maradtak az itteni bérházakban, akiknek – főleg anyagi okok miatt – nem volt lehetősége az akkori modernebb, új építésű házakba költözni. Tehát a gentrifikáció, amelyre az önkormányzat, és az egyéb szervezetek számítottak, nem következett be a '90-es években, annak ellenére, hogy gyakorlatilag mindenki erről beszélt majd' egy évtizedig. Köszönhető ez annak is, mondta el, hogy sok önkormányzati bérlakás található Erzsébetvárosban, és az, hogy ezeket nem adták el a helyi lakóknak, elsősorban a Madách-sétány kialakításával kapcsolatos tervekkel függött össze, mely aztán nem következett be. A rehabilitációs folyamatok csak a kétezres évektől indultak be. Ennek következményeként az önkormányzat kiürített bizonyos házakat, amik aztán sokáig üresen álltak, és lehetősége nyílt, például a vendéglátóhelyek üzemeltetőinek, hogy valamit kezdjenek velük. Az épületek persze befektetők kezébe kerültek, emelte ki Olt Gergő, hozzátéve még, hogy érdemes vizsgálni, hogyan (pl. Hunvald-ügy), s hogy kikhez is kerültek ezek az ingatlanok. A kérdésre pedig, hogy hol is vagyunk most, a szociológus úgy válaszolt, hogy elsősorban egy megszakadt gentrifikációjú helyen, ahol az átmeneti funkciónak gondolt „bulinegyeddé” válás tulajdonképpen állandóvá vált.

Kádár Bálint két elemmel egészítette ki a két hozzászólást. Az egyik a térbeli, morfológiai gát. Vagyis hogy Józsefváros mellett Erzsébetváros a legsűrűbben lakott területe a városnak, illetve hogy a turizmus fellendülésével egészen új arculatot és funkció(ka)t kapott a városnak ez a része. A turizmus „meglepő” módon vette birtokba az erzsébetvárosi részt, melynek veszélyei is vannak: példának hozva Velencét, ahol egyfajta kiüresedés figyelhető meg, vagyis a turisták által ott töltött idő annyira lerövidül, hogy a vendég éjszakák száma drasztikusan lecsökkent, s így az elköltött pénz mennyisége is, a kulturális programok látogatottsága stb. De hasonló a helyzet már Prágával is, tette hozzá. Ezek olyan „Disney-landek”, melyek gazdaságilag fenntarthatatlanok.

Hosszú vita folyt a beszélgetésen arról, hogy mennyiben érinti ez a probléma Budapestet, azon belül is Erzsébetvárost, és hol van az a határ, az az embermennyiség, amikor ez a folyamat már visszafordíthatatlanná válik. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy Budapest adottságai egészen mások, mint az említett városoké. Szükség volna azonban azokra a – például a városvezetés által elkészített, esetleg a többi szereplővel (kulturális résztvevőkkel, vendéglátóhelyek vezetőivel, építészekkel, civil szervezetekkel stb.) – közösen kidolgozott alapokra, melyek az ilyen és ehhez hasonló folyamatokat szabályozni tudják. Kádár Bálint úgy fogalmazott, hogy 2013 óta ez változás, és annak felgyorsulása aggasztóvá vált.

Olt Gergő hangsúlyozta, hogy természetesen ez a dolog is „csak” nézőpont kérdése, hiszen vannak szereplők, akiknek ezek a folyamatok kifejezetten jövedelmezők, és nem feltétlenül törődnek a hosszú távú következményekkel. Vannak olyanok, akiknek szintén jövedelmező, de törődnek vele, és igyekeznek óvintézkedéseket tenni. És vannak azok, akik – például lakóként – kifejezetten hátrányát látják mondjuk annak, ami Belső-Erzsébetvárosban zajlik, és jogosan tiltakoznak a „bulinegyed” ellen. „Hozzátartozik ehhez az is – mely szintén a vitaindító cikkhez kapcsolódik –, hogy a lakásárak drágulása, és a bérleti díjak égbe szökése miatt maga a lakások fenntarthatósága is problémássá vált. És mivel a drágulás az egész városra igaz, így – egy 2015-ös felmérés szerint – a város külsőbb kerületeiben sem talál(ná)nak a most itt lakók megfelelő és megfizethető ingatlanokat a maguk számára. Ez egy traumatikus változás, akárhogy is.”

Zsendovits Ábel ezt követően arról érdeklődött, hogy milyen volna az a városkép a jövőben, milyen volna az a mix, mely mindezeket egyfajta egyensúlyba hozhatja. Hogyan kellene kinéznie Budapestnek, mondjuk 10 év múlva?

Horn Gabriella arról a tervhiányról beszélt, ami a műemlékvédelemben mutatkozik meg. Elmondása szerint a városnak, a városvezetésnek nincsen koncepciója arra nézve, hogy Budapest (egyedülálló) épületállományát miként lehetne megvédeni, rendben tartani. Vannak például olyan vendéglátósok, romkocsma-tulajdonosok, akik fordítanak erre pénzt-energiát, de sajnos ez nem mondható el mindenkiről, és nem is várható el teljes mértékben. Ez a szegmens pedig igazán fontos abból a szempontból, hogyan is fest majd Budapest akár tíz-húsz évvel később.

Abban minden beszélgetőpartner egyetértett, hogy nem érezni városlakóként, hogy a városvezetés partner lenne azoknak a területeknek a (tovább)fejlesztésében, és az azokkal kapcsolatban kialakuló problémák kezelésében, melyek egyébként pénzt, hírnevet, arculatot alakítanak ki a város számára – lásd Belső-Erzsébetváros helyzete. A műemlékvédelmi törvény hiányosságai, illetve a szabályok be nem tatása is jól mutatja, hogy a város arculatának formálása – városvezetési, önkormányzati szempontból – meglehetősen hiányos, problematikus. Saly Noémi arról beszélt, hogy más európai országokban, ha valaki – egy vállalkozó, befektető – rendbe tesz egy műemlékvédelem alatt álló házat, akkor adókedvezményben részesül. És a városvezetés értékeli, hogy önerőből újított fel egy, a közösség számára fontos épületet. Itthon inkább a műemlékvédelem ellehetetlenítése zajlik, s ráadásul a legtöbb befektetőnek nem áll érdekében, hogy mindezzel foglalkozzon, tette hozzá.

Olt Gergő példaként szintén Bécset említette az élhetőség, a jövőkép szempontjából. Mégpedig, hogy ott megvan az a támogatási rendszer, mely lehetővé teszi a helyiek számára, hogy elérhetővé váljanak az ingatlanok, s ami a kiüresedés folyamatoknak egyértelműen gátat szab.

Kádár Bálint zárásként arról beszélt, hogy Budapest alapvetően egy jó hely, amelynek lehetősége van, hogy azokat a hibákat elkerülje, melyeket a korábban említett városok elkövettek. Földrajzi fekvése, szerkezete, épületállománya, kulturális sokszínűsége miatt kialakítható (lenne), hogy egyszerre lakjanak itt a családok, idejöjjenek a turisták szórakozni, a vállalkozók is dolgozhassanak, s azok a szegényebb rétegek is érvényesülni tudjanak, akikről szintén szó volt. Az erőforrások rendelkezésre állnak. Ami viszont nagyon fontos: hogy a helyiek magukénak érezzék a várost. Vagyis ne történjen meg az identitásvesztés, hogy a város kiüresedik azok számára, akiké valójában. „Budapest izgalmas hely, ez az előnye például Béccsel szemben. És előtte áll azoknak a hibáknak még, melyek tönkre vághatják adottságait.”

Saly Noémi is ezt a gondolatot erősítette; „Az a jó város, ahol a „bennszülött” jól érzi magát. Azt lenne jó eléri, kikényszeríteni a mindenkori vezetésből – a turizmus átgondolt erősítése mellett –, hogy a városlakók igényei kerüljenek előtérbe.”

fotó és szöveg: Szöllősi Mátyás

Két éves a Szimpla Háztáji – interjú Béres Andival, a Bolt főszakácsával

Októberben már két éves a Szimpla Háztáji, amely mára sokak kedvelt reggeliző, ebédelő, kávézó, vagy csak egyszerűen kikapcsolódó, feltöltődő helyévé vált. Már két éve megbízhatóan magas minőségű termelői alapanyagokból készült reggeli és ebéd menükhöz juthatsz hozzá; kóstolhatsz finom sütiket, poharas édességeket, kávékülönlegességeket, frissen facsart leveket, turmixokat, szörpöket, de már egy ideje kézműves söröket és minőségi borokat is. A boltocska csinosodott az eltelt idő alatt, az alapkoncepcióból viszont nem engedett, néhány hete pedig már a Tripadvisoron is ajánlják, a Felelős Gasztrohős pedig minősített fenntartható étteremmé is avatta.

Úgy gondoltuk, hogy az volna a legjobb, ha valaki olyan mesélne nektek a Háztájiról, aki igazán látja, hogyan változott a hely az elmúlt két év során, és aki a rejtelmekbe is belelát, aki a finomságokat készíti nektek. Béres Andi irányítja a konyhai részt, vele olvashattok egy rövid kis interjút a Szimpla Háztáji Boltról:

2 éves lesz most 14-én a Bolt, mit gondolsz, milyen volt az eltelt időszak?

Mivel a nyitás óta részese vagyok a Háztáji történetének, jól látom valóban, hogy mik történtek az elmúlt időszakban. Úgy gondolom, valóban nagyon sikeres volt ez a két év, és az alap célkitűzés mellett, hogy a Szimpla Háztáji Piacon árusító őstermelőkkel együttműködve egy olyan helyet hozzunk létre, ami nagyon barátságos, otthonos, bensőséges, már-már családi, az is igaz, hogy minőségi dolgokat árulunk teljesen elérhető áron. Maga a hangulat, amit sikerült kialakítani, hogy a magyar vásárlók és a külföldiek számára is otthonos a hely, ahová tényleg szeretnek visszajárni, nagyon szuper dolog, és hogy folyamatosan tudunk változtatni a kínálaton, új ötleteket valósítunk meg, még csalogatóbbá teszi a Háztáji boltot. Kicsit olyan ez a hely, mintha a nagyihoz mennél haza ebédelni, ahol mindig vár egy meglepetés, egy különlegesség, egy olyan finomság, amire nagyon vágysz, amit szeretsz. A rohanásban, úgy gondolom, mindez nagyon fontos, ez az otthonság-érzet.

A Piaccal való együttműködés azt jelenti, hogy kizárólag onnan szerzitek be az alapanyagokat?

Igen, tulajdonképpen ezt jelenti, nagyjából 80%-ban onnan származnak az alapanyagok; legfőképp a húsok, zöldségek, gyümölcsök, lekvárok. A Szimpla tavasztól saját pékséget is üzemeltet, így a szendvicsekhez, azokhoz, amikhez például pékárú szükséges, szintén saját magunknak készítjük el a dolgokat. Fontos a piaccal való együttműködés azért is, mert vasárnap be tudjuk szerezni azokat az alapanyagokat, amikre a héten szükségünk van. Illetve ezt úgy is mondhatnám, hogy az aktuálisan kapható termékekből kialakítjuk, milyen menü legyen a héten; átgondoljuk, hogy mi az, amit az emberek szívesen ennének. Hétfőtől vasárnapig kapható nálunk menü, de mivel a paleo-táplálkozás egyre több embernek fontos, kedden és csütörtökön paleo-ebédet főzünk, szerdán pedig vega menüvel várjuk a vendégeket.

Sokáig nem volt ez ilyen tematikus, ugye?

Igen, sokáig csak összeállítottuk, hogy a héten milyen ételeket szeretnénk főzni, de nem volt ennyire tudatos a kínálat. A vega-menüvel, a paleo-sütikkel, pohárkrémekkel egy sokkal nagyobb réteget tudunk kiszolgálni, és az elmúlt évben sokkal átgondoltabb lett, hogy milyen szempontok alapján állítjuk össze a menüt, rakjuk egymás mellé az ételeket. Vannak állandó dolgok is; szendvicsek, pohárkrémek, a smoothie-k vagy például a szürkemarha gulyás, ami nagy kedvenc, és valóban különlegesség a városban. Vannak a tapas-tálak, különböző krémekkel, amiket szintén mi, helyben készítünk, nyáron nagyon mentek a gyümölcslevesek, mindenki azokat kereste, de ugye a hidegebb időben ezek már nincsenek. Szintén nagyon szeretik a 100%-os gyümölcsleveket, amiket szintén a piacos termelőktől szerzünk be. A hétvégi menüt pedig mindig nagyon házias jellegűre vesszük, gyakran vannak klasszikusnak számító levesek és főzelékek, és ha jól vannak elkészítve, szintén nagyon finomak tudnak lenni.

Milyen korosztály jár a Háztájiba? Fiatalok inkább, vagy az idősebb generáció képviselői is?

Minden korosztályból vannak vendégeink. És nagy öröm, hogy a külföldön élő magyar vendégeink gyakran előre ideszólnak az üzletbe, hogy ekkor és ekkor érkeznek, és ezt vagy azt az ételt szeretnék esetleg enni – mi pedig természetesen elkészítjük nekik. Nincs ennél jobb érzés, mert ez is a családi, házias jelleget erősíti és megbizonyosodunk mindig arról, hogy számítanak ránk, és hogy fontos az, amit csinálunk, nekik, személy szerint.

Honnan szerzed az inspirációkat? Szoktál ellesni trükköket? Gondolom, figyeled, mi történik gasztronómiai téren...

Szoktam figyelni műsorokat, olvasok cikkeket, és amit Mautner Zsófi csinál, nagyon tetszik nekem. Persze egy az egyben sosem veszek át semmit, nincs is erre szükségünk a Háztájiban, de jó az, ha lát vagy hall az ember valami izgalmasat, amit aztán egy picikét máshogy, de ő is kipróbál.

Mire készültök a mostani, szülinapi héten?

Elsőként az volt a nagy szülinapi meglepetés, hogy kapott a Háztáji egy új ablakot – nagyon szép lett. Szükség volt erre a megújulásra, így sokkal komfortosabb; kinyíltunk az utca felé, ami nagyon fontos, több széket és asztalt használhatunk, sokkal többen tudnak leülni és fogyasztani nálunk....

Gondolom, ha tényleg sétálóutca lenne a Kazinczy, akkor ilyen szempontból is más lenne a helyzet, ugye?

Igen, az remek volna, mert még otthonosabb lenne a hely, nyithatnánk jobban az utca felé, tavasszal, ősszel és nyáron sokkal többen ülhetnének kint, vidámabb lenne a Háztáji is. Szerintem jót tenne az utcának. Arra kértük egyébként a vásárlóinkat a Piacon és a facebookon is, hogy írják meg nekünk, melyek voltak a kedvenc ételeik az elmúlt két évben, és a szavazatok alapján fogjuk összeállítani a heti menüt, vagyis a legmenőbb, legkedveltebb ételeket készítjük a Háztáji vendégeinek. És ez az egész évben megmarad, vagyis ezentúl lesz egy olyan nap a héten, amikor az óhajok szerint állítjuk össze az aznapi választékot. Az ünnepi héten is nagyon sok finomsággal, különlegességgel várjuk a Háztáji vendégeit!

Az október 12-ével kezdődő ünnepi hét menüje:

Hétfő: Húsleves cérnametélttel és rántott hús burgonyapürével, ubisalival

Kedd: Chilis édesburgonyaleves, Székelykáposzta paleo-tejföl

Szerda: Gombaleves csipetkével és cukkínis rakott burgonya

Csütörtök: Narancsos répakrémleves, illetve paradicsomleves baconbe tekert csirkemáj édesburonya-pürével

Péntek: palócleves (zöldbabból), gulyásleves és aranygaluska

Szombat: tárkonyos raguleves, töltött paprika főtt burgonyával

Vasárnap: Zöldborsóleves és Vadas marhaszelet spagettivel. illetve marhaszelet meggyszósszal főtt burgonya

fotó: Szöllősi Mátyás

2 éves lesz a Szimpla Háztáji -

Októberben két éves lesz a Szimpla Háztáji ami mára sokak kedvelt reggeliző, ebédelő, kávézó, vagy csak egyszerűen kikapcsolódó, feltöltődő helyévé vált. Már két éve megbízhatóan magas minőségű termelői alapanyagokból készült reggeli és ebéd menükhöz juthatsz hozzá, kóstolhatsz álomfinom sütiket, poharas édességeket, kávékülönlegességeket, frissen facsart leveket, turmixokat, szörpöket, de már egy ideje kézműves söröket és minőségi borokat is. A boltocska csinosodott az eltelt idő alatt, az alapkoncepcióból viszont nem engedett, néhány hete pedig már a Tripadvisoron is ajánlják, a Felelős Gasztrohős pedig minősített fenntartható étteremmé is avatta. 

Te értékelted már a Szimpla Háztájit? Ha még nem, Itt és most megteheted