2016. március 29., kedd

Legyen Sétálóutca a Kazinczy (1. rész)

Mi lenne, ha létezne Budapesten egy olyan utca, ahol a hét minden napján érdemes megfordulni? Ahol a szórakozást nemcsak az jelenti, hogy részeg turisták szambáznak ide-oda, hanem utcafesztiválok, háztáji piac, ingyenes koncertek, Élő Könyvtár, faültetés, a legkülönfélébb gyerekprogramok várják a mindenféle korú érdeklődőket? S ahol a vendéglátóhelyek nemcsak az eladott sörben mérik a siker szintjét, hanem abban is, hogy hány kiállítást tudtak szervezni egy évben, van-e alternatív színházi kezdeményezésük, indítottak-e olyan versenyt, ahol az eddig be nem futott, de szuper bandák mutathatják be zenei tudásukat; működik-e olyan program a falai között, ahol képesek megmutatni az emberek számára, hogy a különféle társadalmi rétegek miként élnek egymás mellett, s hogy egy itt élő szír vagy afgán miként illeszkedett be mondjuk Budapest életébe, vagy hogy egy vak ember hogyan boldogul nap mint nap a tömegközlekedés forgatagában; esetleg létrehoztak-e olyan közösségi teret, ahol őstermelők árulják a maguk portékáját és olyan minőség alapanyagokból készült finomságokkal látják el a városi arcokat, hogy azoknak hétről-hétre leesik az álluk – igen, van egy ilyen hely Budapesten, méghozzá a Kazinczy utca.

Sokan emlékeznek még bizonyára a '90-es évekre, amikor ez a helye a városnak bizony igen szürke és elhagyatott volt. Mára ez nemcsak hogy megváltozott, de olyan hellyé vált maga Erzsébetváros is, mely nemcsak hogy fogalom lett, akár világszerte, de olyan tevékenységek színhelye, melyek nem kizárólag a kocsmaturizmussal függnek össze. Ellátókert, Mika Tivadar Mulató, Kőleves, Szimpla kert, mind mind olyan vendéglátóhelyek a 7. kerületben, azon belül is a Kazinczyban, akik fontosnak érzik, hogy ne csak „kivegyenek” ebből a sikertörténetből, hanem vissza is adjanak a városnak mindabból, amit ők kaptak. Ebben a most induló sorozatban igyekszünk összeszedni, hogy az elmúlt év programjai, utcafesztiváljai, flashmobjai, egyéb, spontán vagy nagyon is tervezett eseményei miatt hányan fordultak meg a Kazinczy utcában, hány olyan program futott, ami akár a városfejlesztéssel, a zöldterületek növelésével, a hajléktalan kérdés rendezésével, a szemétszállítás problematikájával, műemlékvédelemmel, a kerületek közti kommunikációval és a Kazinczy utca sétálóutcává válásával függ össze.

Nem egyszer meglepődve, és kissé csalódottan vettük észre, hogy a hivatalos szervek is úgy kommunikálják a Kazinczy utcában működő helyek tevékenységét, hogy az kizárólag a kocsmaturizmusról szól, az említett eladott sörről és a külföldek itatásáról, holott kezdettől fogva hangsúlyt fektetett nem egy vendéglátóhely arra, hogy ne csak este 8 után legyen érdekes betérni a Kazinczy utcába; tesszük hozzá, sikerrel. Igyekszünk összeszedni azokat az érveket, mely amellett szólnak, hogy egy ilyen összetett közösségi térben milyen fontos lenne az – ami Európa más országaiban természetesnek mondható –, hogy ott, ahol napi tízezer ember fordul meg gyalogosan vagy biciklin ülve, ne az autókat kelljen kerülgetni, akik a nem létező járdán parkolnak vagy haladnak keresztül. Szeretnék felmutatni, hogy olyan tér alakult ki a város belső területén, mely megérett arra, hogy ne csak hangulatát tekintve legyen önálló, de közlekedését tekintve is olyan funkciókat kapjon, melyek összhangban vannak azzal, ami az elmúlt bő tíz évben a Kazinczyban történt. 
Ha ti is úgy érzitek, hogy megérett arra a Kultúra utcája, hogy Sétálóutca legyen, olvassatok minket, mondjátok el véleményeteket, ti min változtatnátok, hogyan képzelitek el akár a közlekedést, és írjátok alá a petíciónkat, hogy a Kazinczy utca végre valóban sétálóutca lehessen. Legyen sétáló a Kazinczy!


fotók: Szöllősi Mátyás

2016. március 7., hétfő

"What is Kazinczy Living Library?" - interview with Lívia Ásmány

“What is exactly the KLL (Kazinczy Living Library) and what is its aim?”


“The Living Library is an opportunity to encourage and strengthen understanding each other. As you can borrow books to read in a traditional library, you can borrow people for an honest conversation in the Living Library. The Books of the Living Library are people who often face prejudices or discrimination due to their ethnicity, religion, sexual orientation, health condition or social status. The Books share their experience with the Reader about discrimination and exclusion through a conversation. The Reader can ask questions and reflect on their own prejudices.

“Where did the idea come from? Is it a unique idea or are there examples for t abroad also?”

“The idea came from Denmark, where a group of young people decided to stand up against violence when one of their friends was killed in a murder. The made their idea come true in the Roskilde Festival where they organized their activities. The free event was a great success at the Festival in 2000. At another festival, namely Sziget Festival, the example was followed and the idea spread in many countries around the world, in many countries in Europe and in the Philippines and many other places. The Living Library changed from a Festival Program and is available at different locations, in public libraries, schools, universities and other public places. The topics reflect global and local problems, which are typical in the country. The Kazinczy Living Library opened its gates in Kazinczy Street, among the walls of Szimpla Kert in January 2015. The organizer team aims both at the locals and the international community living in Budapest so the library works in Hungarian and English, too.”

“What topic of “Books” have you already invited?”

“Every time we open a new “section”, so in our one year of operation we have had these topics so far:

- homeless people

-people employed in the public work program

-immigrants

-refugees

-differently able people (people with disabilities)

-LMBTQ

-in the religion section: Jewish, Islamic, Buddhist and Christian people.”

“How does it work that people involved in the previous topic take part in the next occasion? What can of continuity is the result?”

“We have a lot of books, and different ones come every time, you can talk to other ones. As I've mentioned, on every event we open a new section where you can read a new topic but there are new Books in the earlier sections, too. However, we have around twenty Books at one event and in four hours you can have only 4 conversations on top, but usually the visitors decide after 2-3 conversations that they will continue next time as they have so many thoughts to digest. So plenty of people come back regularly, we have a visitor who came to EVERY occasions so far and says we should organise it more often.” (smile)

“Which age group asks? Who are interested in the Books?”

“People between 15 and 75. There are many readers in their twenties but their parents' generation visit the events, also.”

“Which organizations take part in the work?”

“Fortunately, there are many:


Rehab Critical Mass - 
Háttér Társaság - @ [NjQyMTgzOTU5MjA4MTA3Omh0dHBcYS8vaGF0dGVyLmh1Lzo6:http://hatter.hu/]
Artemisszio Alapítvány- @ [NjQyMTgzOTU5MjA4MTA3Omh0dHBcYS8vYXJ0ZW1pc3N6aW8uYmxvZy5odS86Og==:http://artemisszio.blog.hu/]
Open Doors Hungary - @ [NjQyMTgzOTU5MjA4MTA3Omh0dHBzXGEvL3d3dy5mYWNlYm9vay5jb20vT3BlbkRvb3JzSHVuZ2FyeTo6:https://www.facebook.com/OpenDoorsHungary]
Menedék Egyesület -@ [NjQyMTgzOTU5MjA4MTA3Omh0dHBcYS8vbWVuZWRlay5odS86Og==:http://menedek.hu/]
A Város Mindenkié Csoport - @ [NjQyMTgzOTU5MjA4MTA3Omh0dHBcYS8vYXZhcm9zbWluZGVua2llLmJsb2cuaHUvOjo=:http://avarosmindenkie.blog.hu/]
Közmunkás Mozgalom A Jövőért - @ [NjQyMTgzOTU5MjA4MTA3Omh0dHBcYS8va296bXVua2FzbW96Z2Fsb20uYmxvZy5odS86Og==:http://kozmunkasmozgalom.blog.hu/]
Megálló Csoport Alapítvány - @ [NjQyMTgzOTU5MjA4MTA3Omh0dHBcYS8vbWVnYWxsby5vcmcvOjo=:http://megallo.org/]

“How do the volunteers join in?”

“It's a bit like they were standing on all the three “sides” as they were Books, organizers and people who ask questions at the same time. We have Erasmus + volunteers as part of the European Volunteer Service (EVS), who join the organizing of the Kazinczy Living Library. Magda helps us this year, who came to us for nine months from Poland. I don't know what we will do without her, when she will go home. She coordinates the technical and logistic tasks, the preparations, the local volunteer group, she keeps in touch with the organizations, she informs the Books, she takes care of the necessary printed materials and the trainings that are organized for our volunteers. Besides our European volunteers, we have a great local volunteer group, who help in preparing to and managing the events. They are the interpreters and translators too, so they interpret during the conversations when it is needed.”

“What topics do you plan?”

“It seems that “people with chronic disease” will be the next one. Then the group decides what comes after. This is always the result of a brainstorming together.”

“Do you think that people who come to read already have some knowledge and experience or is it more common that the visitors don't have any previous knowledge about the topic?”

“Those people come mainly who are open-minded, accepting and would like to know a certain topic better, want to talk to people who are involved and want to ask questions.”

“When is the the next occasion when we can read?”

“On 2nd April 12 o'clock.”

2016. március 1., kedd

Bemutatkoznak a Kazinczy Connect Cafe civil szervezetei - 1. rész



A Kazinczy Connect Café azért jött létre, hogy a helyi civil szervezetek és az irántuk érdeklődők jobban megismerhessék egymást; az éppen futó projekteket, a terveket, az azokon dolgozókat, gondolkodásmódjukat, céljaikat. Elindítunk egy sorozatot, ahol magukat a szervezeteket, és azoknak hátterét mutatjuk be egy kicsit közelebbről rövid interjúk formájában.
Elsőként a Felelős Gasztrohős mutatkozik be; Varga Judit, az egyik alapítő mesélt nekünk a szervezetről:


Kérlek, mutasd be részletesen az alapítványt.



Közhasznú szervezetünk azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a társadalom tagjainak szemléletváltását, és felhívja figyelmüket a környezet védelmének fontosságára. A fenti célt olyan projektek megvalósításával kívánjuk elérni, amelyek a természetvédelem iránt kevésbé fogékony személyeknek is lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy-egy egyszerű cselekedettel tegyenek a környezetükért.

Mikor alakult, és kik az alapítói a szervezetnek?

A Felelős Gasztrohős Alapítvány 2012-ben alakult, de a Kuratórium tagjai már 2009 óta dolgoztak együtt környezetvédelmi kezdeményezéseken, informális civil csoportként. Kuratóriumunkat környezetvédelmi jogász, környezetvédelmi IT tanácsadó, CSR menedzser, vendéglátó ipari és marketing szakértők alkotják. Munkánk társadalmi támogatottsága szerencsére egyre nagyobb, így számos önkéntessel dolgozunk együtt nap mint nap - amellett, hogy mi magunk sem kapunk fizetést a munkánkért. 

Mik az alapítvány főbb tevékenységei?

A Felelős Gasztrohős kezdeményezéssel elsődleges célunk az, hogy ráirányítsuk a lakosság figyelmét arra, hogy igenis számít, mi van a tányérunkon! Úgy gondoljuk, hogy tányérunkon több globális kihívás zsúfolódik össze, mint azt elsőre gondolnánk: a levesünk egyik “titkos” hozzávalója az élelmiszer-kilométer – vagyis, hogy mennyit utazik egy-egy alapanyag mielőtt az asztalunkra kerül – és persze az ezzel járó káros anyag kibocsátás. A főételünkben ott vannak az élelmiszertermeléssel járó társadalmi problémák, a vegyszerezés, a génmódosítás és a mezőgazdaság félelmetes mértékű vízhasználata. A félig megevett desszertünkön a hab pedig az az igazságtalanság, hogy bár még mindig közel 795 millió ember éhezik a Földön, a világon megtermelt élelmiszer több mint egyharmada a kukában köt ki… Ezek pedig mind-mind kapcsolódnak a helyi gazdasághoz, az emberek megélhetéséhez, és nem utolsó sorban a saját egészségünkhöz. Egyszóval azzal, hogy mit eszünk nem csak az emésztésünkre vagyunk hatással.
Konkrét akciókat is említs, kérlek!

A kezdeményezés keretében a lakosság számára fenntartható étkezéssel kapcsolatos kampányokat, rendezvényeket szervezünk, illetve gasztronómiához és környezetvédelemhez kapcsolódó kiállításokon, konferenciákon veszünk részt. 
2014-ben a Fogj kezet a termelővel! kampányunk során felkutattuk a vásárcsarnokokban a valódi termelőket, interjúkat és kisfilmeket készítünk velük. Mindezzel nemcsak arra szeretnénk buzdítani a lakosságot, hogy közvetlenül a termelőktől vásároljanak, hanem arra is, hogy ismerjék meg azt, akitől az ételüket veszik. 
Tavaly Gasztro Randit rendeztünk, ahol összehoztuk a termelőket a fenntartható vendéglátóhelyek képviselőivel, most pedig éppen a Télen termett táplálék kampányunk fut.

Mik a tervek hosszú távon?
Hosszútávon azt szeretnénk elérni, hogy a társadalomban megjelenjen az igény a felelős táplálkozásra, a szolgáltatói szektorban pedig az a tudás, amellyel ezeknek az igényeknek meg lehet felelni. Éppen ezért, a “kínálati” oldallal is együtt dolgozunk: felkutatjuk, és hálózatba szervezzük a hazai környezetbarát éttermeket. Tapasztalatainkról a Felelős Gasztrohős blogon számolunk be, a minősített Fenntartható Vendéglátóhelyek számára pedig összejöveteleket, közös kampányokat szervezünk.

Mik a kommunikációtok legfontosabb csatornái? 

Kommunikációnk a személyes kapcsolatteremtés mellett a közösségi média erejére támaszkodik, amelyen keresztül célcsoportunkat hatékonyan tudjuk bevonni és aktivitásra buzdítani. A facebook mellett fent vagyunk az instagram-on, a twitter-en, a pinterest-en és a foursquare-en is. Büszkék vagyunk rá, hogy a megszokott csatornák mellett úttörő módon, hazánkban elsőként szerveztünk Carrotmob-ot és miénk a legsikeresebb hazai Thunderclap akció is. Az elmúlt években elég sok kezdeményezés indult - közösségi kertek, ételmegosztó oldalak, termelői piacok -, ezek mind-mind segítik az élelmezéssel kapcsolatos tudatosság növelését. Mi pedig örülünk, hogy részesei lehetünk a felelős étkezési mozgalomnak!

fotók: Felelős Gasztrohős