Backgammon-bajnokság a Szimplában

Egy jó ideje most már havi rendszerességgel rendezünk Backgammon-versenyt:

         A mai ostábla története több ezer évvel ezelőtt kezdődött. Már az ókori egyiptomiak is játszottak egy hasonló táblajátékot. A csaknem 6000 éves múltra tekintő senet, amelyben a lépéseket a dobókocával való dobás eredménye határozta meg azonban nem a modern ostábla őse. Sokkal inkább valószínű, hogy a játék az ókori Mezopotámiából származik. 1920-ban Sir Leonard Woolley brit archeológus iraki ásatások során talált egy ostáblához hasonló táblajátékot, amely becslések szerint I. e. 2600 előttről való. Az Uri Királyi Játéknak elnevezett lelet mai napig a legöregebb egészében megmaradt táblajáték, amelyet napjainkban a londoni British Múzeumban őriznek. A mai Irán területén elhelyezkedő Shahr-e Sukhte városban pedig több mint ötezer éves dobókockákat, illetve korongokat találtak. 

Számos bizonyíték utal arra, hogy az ókori romaiak is játszottak ilyenfajta táblás játékokat. Ilyen játék volt például a Ludus duodecim scriptorum („Tizenkét jelölés játéka”). Neve valószínűleg arra utal, hogy a táblán, amelyen játszották háromszor tizenkét, sorokba rendezett jelölés volt található. A korongokat ezek mentén mozgatták a dobókockával dobott értéknek megfelelően. Egy Zénó bizánci császárról (I. e. 476 – 481) szóló epigrammában említik a Tabula („Tábla”) nevű játékot, amelynek szabályai már nagyon hasonlítottak a modern ostábláéra. 

Az ostábla perzsa változata a nard, amelyet napjainkig ezen a néven játszanak. A játék eredetéről Ferdowski perzsa költő Shahnameh („Királyok Könyve”) című, 11. században írt eposzában olvashatunk. Ebben Ferdowski a játék feltalálását a 6. században élt Burzoe perzsa államférfinak tulajdonítja. A történet szerint az indiai uralkodó látogatóként érkezett Burzoehoz, aki a sakk bemutatásáért cserébe a nard szabályait ismertette vendégével. 

Európában a 11. századtól kezdve vált a szórakozni vágyók kedvenc időtöltésévé a játék. Először Franciaországban, jeux de tables („Táblák játéka”) néven terjedt el, amely már a modern ostábla közvetlen elődjének tekinthető. A játék innen terjedt Európa többi országába. A 12. századra Németországban is ismertté vált, a 13. századra Izlandig, a 17. századra pedig egészen Svédországig, illetve Magyarországig is eljutott. Ebben a korban számos német és holland festő festette rá műveire a játékok. Közéjük tartozik Caravaggio, akinek „Hamiskártyások” című festményén fedezhető fel a jellegzetes tábla. A 16. századi Angliában törvények és egyházi regulák betiltották a játékot, a 18. századra azonban az ostábla ennek ellenére is népszerűvé vált az angol papság körében. 

A játék fejlődése egészen a 20. század elejéig tartott. Ekkor vették a szabályok közé a duplázó kockát, amely új elemekkel bővítette a játékélményt, és megköveteli a játékosoktól, hogy ne csupán az adott pozíció függvényében válasszák a legjobb lépést, hanem próbálják megbecsülni lépésük befolyását a győzelem valószínűségére. Ezen módosítás következtében az ostábla belépett a várható értéken alapuló játékok sorába, és nem veszített népszerűségéből a 20. és a 21. században sem.  forrás: http://www.on-line-backgammon.com/hu/backgammon.articles/Az-ost%C3%A1bla-t%C3%B6rt%C3%A9nete-az-%C3%B3kort%C3%B3l-napjainkig_bgmnc03zIk05rSph.htm

Október 27-én, 19.00 órától játszhattok legközelebb a Szimpla Kávézóban. Jelentkezni lehet e-mailben, fripi30@hotmail.com címen, illetve a helyszínen is. Fődíj: féláron fogyaszthatsz a Szimpla Kávézóban 1hónapon át. Táblát hozzatok magatokkal!